Pár napja Angliában élek és terveim szerint ez évekig nem változik, legalábbis haza nem szeretnék költözni..gyakorlatilag a fulladástól menekülve szaladtam a repülőgépre...elegem van az otthoni közállapotokból. Bár a munkáimat szerettem, valami eltaszít most az országtól. Valami agresszív, ostoba és kiszámíthatatlan attitűd. Persze ember tervez...

Sokszor féltem és vannak barátaim, akik szintén hasonlóról számolnak be. Miközben egy pozitív, optimista, toleráns és nyitott embernek vallom magam, egyre többet éreztem borúsnak a napjaimat...elég volt és mivel tenni nem tudtam semmit a legjobb tervnek (már egy éve meg volt a terv csak a megvalósítás idáig csúszott) ez bizonyult, hogy nem túl messze, angol nyelvterületen, ahol a szakmámhoz közelálló állást is találhatok..így esett a második választás Angliára.

Londonba szívesen kiköltöztetném a mai Magyarországot egy kis tolerancia tréningre- másokat meg, amiatt , hogy lássák, máshogyan is lehet, akár egy 12 milliós várost irányítani és a közlekedését ésszerűen, pontosan megtervezni, lebonyolítani, megint másokat pedig azért, mert engem egy kissé felháborított, hogy a világ legdrágább városainak élmezőnyéhez tartotó Londonban (Camden townban)olcsóbban vásároltam meg a Nagchampa füstölőmet és kevesebb pénzből megvacsoráztam egy kis indiai étteremben, mint Budapesten.....Voltam itt már többször, ez az ötödik alkalom, de mindig otthonos életérzéssel gazdagít. Pedig lelkületem inkább a dél francia vagy Portugália partjaihoz áll közel, de a nyitottság és multikulti és a tolerancia kézzel fogható tapasztalata Nekem, aki otthonról most sok negatív és kétségbeesett impressziót hozott..szóval egészen felemelő.

A színházi étvágyamat pótlandó, sokat olvasok....a Krétakör blogra újra visszanéztem és megint elöntött a közösséghez tartozás kedves élménye. Örülök, hogy a részese lehettem, még mindig feltölt a Szabadulóművész...

POSZT 2009

A szakmai beszélgetések nyomasztottak és elkeserítettek, de erről majd később, bővebben. Hamletbe (Nagy Péter) "beleszerettem"- evvel nem voltam egyedül...és, hát lehet e ennél több célja egy fiatalokra vizionált Hamlet előadásnak? Ezt a kérdést senki sem tette fel a bizonyos szakmai beszélgetésen...megértettük, élveztük, közénk is jöttek- végre! nem csak a Krétakör tekint minket partnernek....és beleszerettünk a fiatal királyfi őszinte őrületébe. Ügyes volt....