„Saját magunk narrátorává válhatunk anélkül, hogy mi volnánk a szerzők. Ebben az értelemben igaz az, hogy az ember az életét megéli, a történeteket, pedig elmeséli. Ez az áthidalhatatlan különbség megmarad, de a különbséget részben eltünteti az, hogy képesek vagyunk magunkra alkalmazni azokat a helyzeteket és cselekményeket, amelyeket kultúránktól kaptunk, és felöltjük azokat a szerepeket, amelyeket kedvenc történeteink, kedvenc karaktereink játszottak elő nekünk"
